Niki Moves

Avagy mit csinál Niki? Terepfutás : jóga : aszfaltfutás : erősítés : regeneráció

Regenerálódok

Lement két fontos verseny, hátravan a legfontosabb. A múlt heti Ultrakék Börzsöny és a főverseny, a Szentlászló Trail közötti három hetet okosan kell eltölteni, amiben természetesen partner az edző, de ugyanennyit kell nekem is hozzátennem. Mesélek egy kicsit erről az időszakról: mivel töltöm, mi fér bele, és mi nem.

Az Ultrakék után maradtunk a Börzsöny közelében, hiszen ennél nem lehet jobb programot kitalálni egy hosszú hétvégére. Az Ipoly partján sátoroztunk, horgászással, slackline-on történő első lépésekkel, tűzrakással, beszélgetéssel, lófrálással telt az idő. Szemernyi izomlázam sem volt, úgyhogy szerencsére azt csináltam, amit csak akartam, nem volt nyögés. Sajnos Vitya rosszabbul járt. A versenyen történő eséskor nagyon összezúzta magát, mindenütt sebek és foltok, de a legnagyobb bajt az oldalában érzett fájdalom okozta (amiről azóta kiderült, bordatörés...). Az én lábaim sem kívántak sok emelkedőt vagy mozgást, úgyhogy mindenkinek nagyon jólesett ez a két nap lazulás.

Azóta nyilván visszatértem a futóedzésekbe, de a regenerálódásom ennél sokkal több összevetőből áll. A legfontosabb elem természetesen a jóga. Igyekszem minden nap gyakorolni. Most még belefér erősítés, nem csak lazább órák, úgyhogy keverem a típusokat és a gyakorlatokat: egy kis hengerezés, egy kis napüdvözlet, erősítő gyakorlatok, majd nyújtás, relaxáció, légzőgyakorlatok. Nagyon összetett kis program ez mindig, azt csinálom, amit éppen érzek, ami épp jön. Repül közben az idő! 

Egy új elem ebben a programban, hogy a törzsizom-erősítésre mindig ugyanúgy kerül sor: 40 mp plank, rögtön utána, szünet nélkül 40 mp side plank mindkét oldalra, majd szünet nélkül ismét plank, aztán lefelé néző kutya. Ezt most mindig beiktatom, mert kicsit könnyedebbek a mostani gyakorlásaim, de a core-izmokat nem szeretném kihagyni. 

Persze a sok hengerezés is nagyon jólesik. Mivel különböző henger ideális a különböző területekre, most már többféle henger is van itthon, plusz a masszírozó labdák. 

Amikor csak lehet, felteszem a lábam valahova: falra, székre, Gyuri combjára - ez nagyon jólesik, pihentet, különösen, hogy most rövidebb, de keményebb edzéseket kapok, azok után ez gyorsabban regenerálja a fáradt lábakat. 

A pályabejárás utolsó szakaszait már nem futva, hanem túrázva ejtem meg: nincs rohanás, nincs pulzusmérés, nem kockáztatok se bokaficamot, se pofáraesést, nézelődhetek (amit verseny közben úgysem tudok), közben pedig együtt lehetek Gyurival vagy Indy kutyával, ami lelkileg is feltölt.

Ezeken kívül pedig sor kerül sok-sok alvásra, megyek szaunába, masszázsra, és jövő héten már nem szeretnék semmin idegeskedni, senki nem hozhat ki a sodromból, olyan leszek, mint egy élő Buddha! 

Meggyőződésem, hogy a regeneráció van olyan fontos, mint maga az edzés. Itt nem csak a mennyiségére gondolok, hanem a minőségére is, ezt is ésszel kell csinálni! Meg kell találni a középutat a totális semmittevés és a test kiszipolyozása között - én ezen a téren részben a megérzéseimre hallgatok (lásd a jógázás terén: azt gyakorlom, amiről érzem, hogy jó), részben pedig tudatosan készülök, kigondolom, lefoglalom a masszázst, és hasonlók. Ugyan nem ez az amatőr sportolói lét leginkább izgalmas fordulatokban gazdag része, de legalább ugyanannyit hozzátesz a sikerekhez, mint maga az edzésmunka.

img_2151.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://nikimoves.blog.hu/api/trackback/id/tr1613897778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Niki Moves

Terepfutás, jóga, aszfaltfutás, erősítés, regeneráció - majd kezdd elölről

Jóga sportolóknak Facebookon