Mármint szó szerint belefutni. Amint az megtörtént velem 2019 decemberében. Ez még nem volt meg a kalandok repertoárjában, és tulajdonképpen ahhoz képest, hogy majdnem halálra fagytam, egész jó élmény lett belőle.
Decemberi hétvége, három felnőtt és két kutya nekivág a Börzsönynek, de szigorúan…
Terepfutás meg általában futás témakörben két dologról illik írni: pozitív flessekről (és beszűrődött a fény a fák közt és én nyomtam neki felfelé és a cipőm tapadt mint a fene és akkor megszólalt a kakukk), meg hőstettekről (olyan mélyen voltam, hogy ilyen mélyen még soha és mégis felálltam és…
Nehogy már az augusztus bejegyzés nélkül maradjon, olyan, mintha nem futnék, pedig nagyon is!
Eddig mi jutott nekem idén: volt januárban egy fájdalmas keresztcsonti szalag-túlterhelés (tünetei: a seggemtől a bokámig fájt), abból kievickélés, Mátrabérc előtt három héttel bokaficam, aztán elindult a…
Mindig azt vallottam, hogy az ember életében a jó dolgoknak, eseményeknek és örömöknek ugyanúgy van helye, mint a rosszaknak, a csalódásoknak, a fájdalmaknak, és tulajdonképpen egyik sem visz közelebb vagy távolabb a boldogságtól. Ha az ember boldog, az nem azért van, mert jó dolgok történnek vele.…
Amikor elindulok egy versenyen, vagy egy összetettebb, nehezebb edzésnek állok neki, mindig van egy megközelítőleges elképzelésem arról, hogy mi lesz benne a legnehezebb, hol vannak benne a kritikus pontok. Csakhogy a terepfutás nem ilyen. Még akkor sem, ha ismert útvonalakon haladok, hiszen ezek az…
Múlt hét pihenőhét volt, 50 km körül kellett volna futni, ebből egy regeneráló kimaradt, így 43 km lett a vége. Jól jött - néha kell a szünet, a lazább napok, hogy ne kelljen minden nap szervezni a futást, mert a 40 perces regenerálót kicsit könnyebb beiktatni, mint a három óra terepezést. Amúgy is…
Nem lenne az ősszel semmi különös, ha nem éppen ősszel lenne a szarvasbőgés. Nekem viszont az ismert állapotomon túlmenően ráadásul van egy szarvasokért rajongó Gyuri férjem is, úgyhogy a "mit csináljunk este drágám?" kérdésre szíve szerint minden nap azt mondaná, hogy menjünk szarvasbőgést…
Állok a Nemzeti Park látogatóközpontjában, és nem hiszem el, amit látok, amit mondanak, amit érzek. Odakint már nagyon régóta nincs sem térerő, sem lombhullató fa. A városi napsütéses 35 fok után itt 10 fok körüli a hőmérséklet, borús az idő, a látogatóközpontban rajtunk kívül egy család lézeng, meg…